Immunerősítés, ami nem kerül pénzbe

Tojás és egészség: miért fontos a tartásmód és a kakas szerepe?

A tojás egészséges, erősíti az immunrendszert! Csak nem mindegy, hogy a tyúkot hogyan tartják.
A szaksajtó ugyan az elmúlt évtizedekben fekete bárányként emlegette a tojást, elsősorban a koleszterin miatt, mára nyilvánvalóvá vált, hogy súlyos tévedés volt. Mára a tudomány „bocsánatot kért a tojástól”. Egyrészt a mai napig nem sikerült bizonyítani, hogy a napi rendszerességgel tojást fogyasztóknak magasabb volna a koleszterinszintje, mint másoknak, másrészt a koleszterinre szükség van. A koleszterin létfontosságú a hormonrendszer helyes működése szempontjából, az agyi állomány 70 %-a koleszterin, a magas koleszterinszinttel rendelkező újszülöttek között gyakorlatilag ismeretlen a csecsemőhalandóság. A túl alacsony koleszterinszint elbutuláshoz, impotenciához vezet. A koleszterin-anyagcsere egyensúlya a fontos, tehát a „jó és a rossz” koleszterin helyes aránya. Az bizonyos, hogy az a nagyüzemi baromfi, amelynek nincs tere mozogni, természetes változatos táplálék helyett növekedési táppal (gyakorta GMO-s szójából és kukoricából), növekedési hormonnal, gyógyszerekkel, antibiotikumokkal etetik, továbbá folyamatos stresszben él a tömeg miatt, – nos annak az állatnak sem a húsa sem a tojása nem lehet egészséges. A természetes módon nevelt tyúk tojása viszont nagyon is egészséges (és az íze is összehasonlíthatatlanul finomabb).

De van még az előzőnél is fontosabb tényező a tojás minőségében – az egészségre gyakorolt jó hatás érdekében!
Nem csupán „kapirgálós” tyúkokra van szükség a jó tojáshoz. A tojás minőségére, egészségre gyakorolt hatásában a legfontosabb a kakas. A kakas által megtermékenyített tojás gyakorlatilag „őssejtként” viselkedik. (Az embrióterápia nagyon ígéretes orvosi kezelés a fiatalosság visszanyerése érdekében, az ilyen készítmények kiinduló anyaga a megtermékenyített tojás, vagy a 8-10 napos csirkeembrió. Ilyen készítményt kapott pl. Charlie Chaplin, aki 88 évet élt, Winston Churcill 91 évet élt, mindkettőjüknek finoman szólva is kalandos sorsuk volt, különféle megerőltető szenvedélyeknek hódoltak, mégis hosszú életkort értek meg).
 
Tehát nem csupán „kapirgálós” csirkére van szükségünk, hanem a tyúk mellé kell a kakas is. A fentiek alátámasztására jó példa, hogy a II. Világháború idején hadifoglyokon végezték el a következő kisérletet: a foglyok egyik felének élelmezésébe megtermékenyített tojást használtak, a foglyok másik fele pedig olyan tojást kapott, ahol a tyúkok nem érintkeztek kakassal (tehát amilyet most is lehet kapni a boltokban). A különbség látványos volt: akik kakas nélküli tojást ettek, leromlottak a rossz bánásmód miatt, számos fertőző betegségtől szenvedtek, a csoport 20%-a élte csak túl a kísérlet végét. A másik csoport 70%-a túlélte a rossz bánásmódot, lényegesen jobb fizikai állapotban. Ha a piacon kapirgálós tojást veszünk, mindig óvatosan kérdezzünk rá a kakasra, 8-10 tyúk mellé szükséges 1 kakas. Ma már vidéken a háztájiban sem tartanak kakast szívesen, mert tévesen azt hiszik, hogy nem hoz hasznot. Figyelem a boltokban kapható „bio-tojás” nem jelenti azt, hogy meg van termékenyítve.
 
Ide tartozik még a csírák, magvak, paprika csuma, rügyek, fiatal hajtáskezdemények fogyasztása is. Mindig zsenge növényből készítsük táplálékunkat, és fiatal állat húsát fogyasszuk. Tehéntej helyett kecsketejet igyunk, és kecsketejből, juhtejből készült sajtot, túrot részesítsük előnyben.

Miért fontos a friss élelmiszer? A bioenergia és az egészség kapcsolata

A természetben az élőlények általában azonnal elfogyasztják a friss táplálékot, úgy a növényevők, mint a ragadozók. Az a virág, gyógynövény, amelyet a tehén legel a mezőn, a hús, amelyet az oroszlán felfal az elfogyasztás pillanatában lényegében még él, így a táplálék bioenergia szintje (életerő) maximális. Az evolúció során az emberi faj is így fejlődött ki. Ezzel szemben a mai civilizált ember lényegében csak állott, nem friss, vagy tartósított táplálékot fogyaszt, a húsboltban a „friss hús”, a zöldségesnél a „friss” zöldségek gyümölcsök már napokkal, hetekkel, gyakran hónapokkal korábban el lettek „pusztítva”, így a bioenergiájuk alacsony. A tárolás során a táplálék bioenergia szintje óráról órára csökken. A legjobb tanács, hogy mindenki tartson fenn egy mini kertet magának, ahol a család szükséglete kényelmesen megtermeszthető. Nincs annál a paradicsomnál vagy almánál egészségesebb, amelyet abban a percben fogyasztunk el, amint leszedtük. Ugyanez vonatkozik a húsra is, az a csirke, amely néhány órával korábban még kapirgált, és most a tányérunkban illatozik, összehasonlíthatatlanul értékesebb, mint amelyiket napokkal korábban vágtak le.
 
Ha feldolgozzuk az élelmet, pl. lekvárfőzés, épp oly fontos, hogy az alapanyag friss legyen. A legigényesebb hűtőházak avval dicsekszenek reklámjukban, hogy a gyorsfagyasztott termékük a szedés után 2 órán belül le lett fagyasztva. És ez így helyes.
 

Mikrobiom és egészség: hogyan erősíti immunrendszerünket a helyes táplálkozás?

10 évvel ezelőtt forradalom indult az orvostudományban. Kiderült, hogy a bennünk élő (a bélrendszerünkben és máshol is található) sokmillió mikroorganizmus nagyobb hatással van az egészségünkre, az immunrendszerünkre, mintsem azt korábban gondolták. A bennünk lakók együttes genetikai állománya mintegy 10-szerese a saját genetikai állományunknak. Normál esetben a hasznos mikroorganizmusok vannak többségben – az ilyen ember egészséges, a versenyhelyzet miatt kialakul egy egyensúly, így a káros mikroorganizmusok nem képesek elszaporodni. Azonban, ha felborul az egyensúly, akkor megbetegszünk (csaknem az összes betegség visszavezethető erre). A mikrobiomnak óriási szakirodalma van, érdemes utána olvasni. A széklet-transzplantáció egy ígéretes jövőbeni gyógymód, egészséges emberek székletét (mikrobiomját) beteg emberek vastagbelébe juttatva gyors gyógyulást érhetünk el.
 
Kerüljük a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztását, sajnos erről általában nem tájékoztatják a fogyasztókat. A legtöbb, amit tehetünk, hogy legalább mi magunk otthon ne tegyük a mikrohullámú sütőbe az élelmiszereket.
 
Kerüljük a nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszeripar által gyártott termékeket, ahol egyetlen szempont a profit. Kerüljük az élelmiszeripar által magas feldolgozottsági fokú termékeket. Gondoljunk csak arra, hogy pl. egy nagy élelmiszerlánc pultján található torta adalékanyagai fél oldal hosszú listát képeznek, míg otthon mi legfeljebb lisztből és tojásból készítjük (mennyivel egyszerűbb és egészségesebb). Az elmúlt évtizedekben mintegy 10.000 új mesterséges kémiai vegyületet fejlesztettek ki, élelmiszeripari, mezőgazdasági, gyógyszergyártási, háztartási használatra. Az emberi szervezet evolúciós időléptékhez van szokva, képtelen ilyen rövid időn belül alkalmazkodni a megváltozott kémiai környezethez, ezért megbetegszik.
 
A termelői piacon is legyünk óvatosak, hiszen a kiskertek tulajdonosai többnyire szakértelem nélkül használják a kemikáliákat.
 
Ne együnk égett, túlsült, feketére, sötét barnára színeződött sülteket, fasírtot, grillezett húsokat, zöldséget, kenyeret, piritóst. Vágjuk le a kenyér héját, ha túl sötét, alaposan kapargassuk le a pirítóst.
 
„Azzá válunk, amit megeszünk” – tartotta az ókori görög orvostudomány. Tehát az egészségünk és az immunrendszerünk megőrzése érdekében nagyon gondossan válogassuk meg táplálékunkat.

Miért fontos a napi légzőgyakorlat friss levegőn?

Légzőgyakorlatok friss levegőn naponta 2-szer 15 percet. A sejtjeinket oxigénfürdőben részesítjük ilyenkor, ez a legnagyobb ajándék számukra. A tudatos légzés sokkal hatékonyabb az önkéntelen légzésnél. Jógázók, sportolók ezt jól ismerik. Mélyeket szippantsunk a levegőből, a tüdő legalsó csúcsaiban is cseréljük ki az elhasznált levegőt friss oxigéndúsra.

Séta és kocogás: a szabad levegőn végzett mozgás előnyei

Séta, kocogás mindig a szabadban, a tornaterem és a futópad nem ugyanaz. Naponta 10.000 lépés, 45-60 perc. A lépések számlálására kitűnő mobiltelefon applikációk letölthetők.

A fizikai munka és a rendszeres izzadás hatása az immunrendszerre

A szabad levegőn végzett fizikai munka, és a sport a legjobb tevékenység az egészségünk megőrzésében.

Kiizzadni minden nap (heti 3-4 szer) legalább 10 percre meg kell izzadni. Ezzel nemcsak az immunrendszerünket erősítjük (elsősorban a méreganyagok távozás révén), de a szívinfarktus is jó eséllyel megelőzhető. A szauna is hasznos lehet.

Stressz és immunrendszer: hogyan segít a meditáció és a tudatos pihenés?

Stressz-helyzetek, parttalan viták, indulatok tudatos kerülése. A stressz rombolja legnagyobb mértékben az immunrendszert. Stressz-oldás meditációval, lazító gyakorlatokkal.

Hálószoba elektromágneses sugárzás nélkül: tippek a nyugodt alváshoz

A hálószobánkat igyekezzünk mentesíteni az elektromágneses sugárzástól. Éjszakára kapcsoljuk ki a Wifi-t, hagyjuk másik helyiségben a mobiltelefont. Csak minimális elektromos vezeték legyen a hálószobában. A vályogfal a legjobb elektromágneses szigetelő (és hőszigetelő is, oda nem kell klíma), sajnos ma már nem így építkeznek.

Legfrisebb bejegyzések

  • All Posts
  • Allergia
  • Daganatos betegségek
  • Emésztés
  • Idegrendszer
  • Immunrendszer
  • Ízületi problémák
  • Kollagén
  • Kurkumin
  • Máj
  • Nemek
  • Szív- és érrendszer
  • Vitamin
0
    0
    Kosár
    A kosara üresVissza a boltba